A csend őrei, Isten szolgái – A pálos rend történetéről és régészeti kutatásáról

2023. november 14. kedd 18.00 óra

A pálos fehér barátok középkori története, egészen a rend alapításától fogva (13. század) különleges utat járt be. A 13-14. század, azaz kialakulásuknak és megszilárdulásuknak a története is más módon írható le, mint a késő középkori időszak. Először a remeteségek és az abból fokozatosan kilépő kolostori közösségek életmódja kutatható, míg felvirágzásuk, a pálos kolostorok kiépülésének időszaka már a kiépült pálos szerzetesi hálózat és gazdálkodás keretében ismerhető meg. A forrásadottságok mellett a régészeti kutatások régi és új eredményeit is áttekintjük.

Előadó: Pető Zsuzsa, régész, történész, pálos kutató (Magyar Nemzeti Múzeum)

Helyszín: A L T E M P L O M (1133 Budapest, Pozsonyi utca 58. – Bejárat a Gogol utca felől!)

Jegyek elővételben: 2.000,- Ft / aznap a helyszínen: 3.000,- Ft

Regisztráció: rendezveny@nemzetkishuga.hu
Információ: +36 20 312 5925

2023. október 28. szombat

N a gy v á zs o ny – P o r v a – Cs a t k a / Pálosok Nyomában, főurak pálos kolostorai a késő középkorban

Szakmai vezetőnk: Pető Zsuzsa, régész, történész, pálos kutató (Magyar Nemzeti Múzeum)

Látszólag eltérő helyszínekre utazunk a csatkai, porvai és nagyvázsonyi, középkori pálos kolostorok látogatása során. Két álló, ma is működő, a 18-20. század jegyeit is magánviselő templomot látogatunk meg: a porvai egykori pálos kolostor (alapítva 1427) temploma mellett a legújabb kutatások igazolták a kolostorépület alaprajzát, ahogyan a csatkai (alapítva: 1350-es évek), felújítás előtt álló templom mellett is az elbontott kolostor alapfalai mutatkoznak.

A vázsonyi kolostorrom árnyékában pedig a Kinizsi Pál és Magyar Balázs által alapított kolostor a legifjabb mindközül, 1482. május 5-én kelt alapító okirata máig hirdeti az egykori hadvezérek szándékát és a pálos rend dicsőségét
Nagyvázsony: Szent Mihály monostor. Mátyás király legendás hadvezére, a török elleni hadjáratok kiemelkedő hőse, Kinizsi Pál, a királytól 1472-ben kapta meg szolgálatai jutalmául a vázsonykői erődítményt és a hozzá tartozó uradalmat, amelyet otthonának rendezett be. Kinizsi jelentős építkezésbe kezdett, kibővítette a várat, átépíttette a falu plébániatemplomát, és ekkor alapította meg a pálosok kolostorát és templomát is. Számos legenda maradt fenn az alacsony sorból származó, csupán tehetsége által felemelkedett, egy csatát sem vesztett hadvezérről. A mondai hagyomány úgy tartja, hogy a pálos kolostort egyik török rabjának váltságdíjából építtette. Hogy ez igaz, vagy sem, nem tudjuk, de tény, hogy Kinizsi a család temetkezőhelyének szánta az 1480-1483 között felépült templomot.

Porva: Szentlélek templom. A Garai család 1427-ben megvalósította régi tervét. László, a későbbi nádor kolostor alapítására kért engedélyt a pápától Remete Szent Pál rendje számára. A már meglévő, Boldogasszony titulusú kápolna mellett 1440 előtt elkészült a Szentlélek-kolostor, 1441-ben már Porva perjele kérte a rendház javára kapott adomány megerősítését Ulászló királytól.
A pálosok az 1430-as évek végétől az 1540-es évek közepéig működtek Zirc közelében fekvő klastromukban. Porva község sem az 1488. évi adóösszeírásban, sem későbbi jegyzékekben nem szerepelt, tehát a kolostor mellett más település nem volt. 1546-ban már elhagyottként írták össze a porvai rendházat és tartozékait, a török támadások közeledtével a szerzetesek kiürítették a kolostort, és biztonságos területre vonultak vissza. Birtokaikat 1638-tól a pápai pálosok gondozták. A kolostort és templomát 1732-ben romosnak írták le, a rá következő évtől – szintén a fehér barátok közvetítésével – megkezdődött a hely újratelepítése. Főleg osztrák és német ajkú morvaországi erdőmunkások, iparosok érkeztek, ők bontották szét a klastrom és temploma téglából épült maradványait, majd építették a gótikus templom helyén, alapjainak felhasználásával, az új plébániai egyházat 1782 és 1784 között. Ugyanekkor – a szerzetesrendek II. József általi feloszlatása miatt – a pálos birtokok az állami vallásalapba kerültek.

Csatka: Sarlós Boldogasszony titulusú egyház szentélye és tornya annak a templomnak és kolostornak a megmaradt része, amelyet a hazai alapítású pálos szerzetesrend számára építettek a XIV. század derekán. Csatka neve első ízben 1326-ban fordul elő írásban: Károly Róbert ekkor vette el – Csókakő és Csesznek várával együtt – a legyőzött Csák Máté fiaitól. Nagy Lajos király hű emberének, Hédervári Kont Miklós nádornak adományozta a falut, az országnagy adományából épült a gótikus rendház és a templom 1357 és 1361 között.
A pálos rend hazai művészetének kiváló kutatója, Guzsik Tamás (1947-2002) szerint a klastrom már 1357 előtt épülőben volt. Lajos uralkodásának tizedik évében, 1352-ben alapított egy sor apátságot kedvenc szerzetesei számára, Kont Miklós a királytól kapott csatkai, répcei és bárándi birtokainak átengedésével csupán meggyorsította a munkálatokat. A középkori csatkai rendház a legerősebben patronált kolostoraink közé tartozott. A nádor, bőkezű birtokadományai mellé, végrendeletében a barátokra hagyta a Várban látható Vörös Sün ház helyén állt két ingatlanát is. A klastrom töretlen fejlődését mutatja, hogy 1487-ben könyvesházát említették. Ez időben a pápai vikárius fennhatósága alá tartozott, s egy példásan hitbuzgó fráterét – Chatkai Pált – szent életű tagjai közt tart számon a pálos rendhagyomány. A magyar szerzet tragédiáját a törökök támadása okozta. Ahogyan 1541-ben felperzselték a rend budaszentlőrinci anyakolostorát, ugyanúgy elpusztították a csatkai klastromot is Veszprém 1543. évi elfoglalása után. A templom azonban, ha sérülten is, megmenekült. A hódoltság alatt lakatlanná vált települést a pápai pálos barátok szerezték meg az 1630-as években. A gazdátlan községbe Pannonhalmáról hívtak jobbágyokat, akiknek lelki gondozását a móri kapucinus barátokra bízták. A falusiak a kolostor romjaiból építették a házaikat.

Forrás: palosepiteszet.hu

Kísérőnk: Szick Gergely +36 70 311 8536


Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.


Regisztrálni a szakmaiut@oltarimult.hu e-mail címen lehet.
Információ: +36 20 312 5925

Pálosok, rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

A kiállítás 2021. szeptember 12-ig látogatható.

A kiállítás célja, hogy átfogó képet adjon a világon ma négy kontinensen szolgáló szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. 

BOLDOG ÖZSÉBTŐL A FEKETE MADONNA ZARÁNDOKVONATIG

A Múzeum József nádor-termeiben egyaránt láthatóak a Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, a középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, kora újkori nyomtatványok, számos liturgikus tárgy, festmény, metszet és szobor, amelyek mind-mind a rend gazdag örökségéről tanúskodnak.

A kiállítás alapinformációkkal és érdekességekkel egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához; azokhoz, akik kevés vagy semmilyen információval nem rendelkeznek a pálos rendről. A változatos témák bemutatásával azok érdeklődését is szeretné felkelteni, akik általános vagy attól mélyebb tudással rendelkeznek a rend történetéről. 

Látványban és digitális meglepetésekben ezúttal sem lesz hiány, hiszen rendkívül színes anyag gyűlt össze, hazai és külföldi világi és egyházi közgyűjteményekből. A kiállítás egytucat tematikus blokkból áll és érdekessége többek között a kerengő-installáció és a Fekete Madonna Zarándokvonatot megjelenítő kisvasút terepasztal.

Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke bízik abban, hogy a tárlatnak köszönhetően még többen megismerhetik e magyar szerzetesrend értékeit, múltját és jelenét:

„minden egyes időszak, amelyben a hit erősebbnek bizonyult a félelemnél, világos tanúságtétel arról, hogy a pálos rend Isten műve”

Kölcsönző intézmények és gyűjtemények:

Budapesti Történeti Múzeum, Celldömölk / Nagyboldogasszony Plébánia / Dobó István Vármúzeum, Eger / ELKH BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest / Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérei, Erdőkürt / ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest / Herman Ottó Múzeum, Miskolc / Iparművészeti Múzeum, Budapest / Janus Pannonius Múzeum, Pécs / Keresztény Múzeum, Esztergom / Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém / Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, Budapest / MNM-Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest / Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum, Budapest / Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Budapest / Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény, Budapest / Országos Széchényi Könyvtár, Budapest / Pécsi Egyházmegye, Püspöki Iroda, Pécs / Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár /Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár / Szépművészeti Múzeum, Budapest / Thúry György Múzeum, Nagykanizsa / Tragor Ignác Múzeum, Vác / Zsolnay Örökségkezelő NKft, Pécs 

Donum Artis műtárgyreprodukciós vállalalt / Gömör-kishonti Múzeum, Rimaszombat / Rimavská Sobota / Jasna Góra-i pálos főkolostor, Częstochowa / Metropolian Museum of Art, New York, Minneapolis Institute of Art, Minneapolis, / Uffizi Galéria, Firenze / Varsói Nemzeti Könyvtár, Varsó

Kiemelt pálos program a Magyar Nemzeti Múzeum P Á L O S O K című kiállítása végén:

szeptember 09. csütörtök 18.00 – 19.30 – Kerekasztal-beszélgetés a pálos rend történeti szerepéről / A pálosok szerepe a társadalomban. Mit adtak nekünk a pálosok? Tudományos beszélgetés szakemberek közreműködésével: régészek, történészek, művészettörténészek, irodalomtörténészek stb. / regisztráció

Moderátor: Bojtos Anita

Részvevők: Sarbak Gábor, Serfőző Szabolcs, Pető Zsuzsa és még sokan mások

A kiállítás weboldala:

www.paloskiallitas.hu

Pálosok Nyomában “Barlangtól a kolostorig”

2021. április 18. vasárnap – Márianosztra – Kóspallag – Vác

09.00 indulás Budapestről busszal.

“Barlangtól a kolostorig” címmel Pálosok Nyomába eredünk, ahol mélységében ismerjük meg a Magyar Pálos Rend múltját és jelenét a mai kutatási és ásatási eredmények tükrében. Hiteles a Pálos rend által elismert pálos kutatók (Bojtos Anita, történész – barokk kor – Szalézi Szent Ferenc sajtóösztöndíjas újságíró, Pető Zsuzsa, régész, történész – középkor – Magyar Nemzeti Múzeum) lesznek velünk ezeken a zarándoklatokon.

Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.

M á r i a n o s z t r a

Szentmisén veszünk részt a templomban! Leghíresebb, és a rend története szempontjából is legfontosabb Márianosztra kolostora a Börzsöny lábánál, amelyet a rend barátja, Nagy Lajos király alapított 1352-ben. Harminc év elteltével, 1382-ben innen indult el 16 pálos Lengyelországba, hogy megtelepedjen Krakkó fölött, a mai rendi központnak is helyet adó Czestochowában. Márianosztra jelentősége a barokk korban ismét fölívelt, erről tanúskodik a XVIII. századi átépítésű bazilika, valamint a barokk kálvária is a szomszédos dombon. A rend feloszlatása után a pálos kolostorból börtön lett – itt raboskodott egy ideig a fehérvértanú Mindszenty József bíboros, hercegprímás is.

B a r o k k K á l v á r i a

A Börzsöny egyik legszebb fekvésű települése, Márianosztra büszkélkedhet a Dunakanyar leglátványosabb Kálváriájával. A falu keleti szélén magasodó Kálvária-hegyet a XVIII. század óta koronázza a barokk szoborcsoport és a kis kápolna. A kálváriaút a stációkkal hársfamatuzsálemek közt kanyarog a pompás kilátást nyújtó hegyre. A kálvária kialakítását a nosztrai pálos szerzetesrend szorgalmazta. 1756-ban szentelték meg a kálváriakeresztek helyét, 1759-ben pedig Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek felállították a 16 stációt. Még abban az évben megérkezett az első zarándok a keresztútra, amely később zarándokhellyé vált. 

K ó s p a l l a g

A toronyaljai kolostor helyén egy 13. századi település, illetve a környéken 13. századi telepek (pl. Hanta falu) voltak, a patak másik partján, a Korompa-patak torkolata feletti, meredek oldalú domb tetején a 13. században kisméretű, sánccal, árokkal övezett vár, Bibervár állt. A toronyaljai kolostor, nevét is a mindössze 300 méter távolságra fekvő Árpád-kori kis erődítésről, megerősített toronyról kapta. A kolostor alapítója a lakatlanná vált vár és falu ismeretlen birtokosa lehetett, a kolostor keletkezését a 14. századra helyezik a szakemberek. Nagyon kevés írásos adat emlékezik meg a toronyaljai kolostorról. Érdekesség, hogy építéséhez felhasználták a vár köveit, de erre a célra egy kőbányát is nyitottak a közelben, amire az idősebb kóspallagi lakosok még emlékeznek.

V á c

A kirándulás során nem csak Márianosztra 650 éves történetét és a pálos életforma jellegzetességeit ismerhetjük meg, hanem a közeli Kóspallagon a pálos kolostor romjait, valamint Vácott a pálos szerzetesből váci püspökké lett XVII. századi hittudós, Kéry János életútját is. Előadás a váci székesegyházban.

17.10 érkezés Budapestre a kiindulási ponthoz.

Vezetőnk, előadónk: Bojtos Anita történész, pálos kutató barokk kor / Pető Zsuzsa régész, történész pálos kutató középkor

R é s z v é t e l i díj: 8.000,- Ft / fő

Az utazás ára magába foglalja a teljes útiköltséget, az előadói díjakat,  a  templomi adományokat, a kísérői és teljes szervezői költségeket! 

Regisztráció: palos@avekiallitohaz.hu

Információ: +36 20 312 5925

XIV. Szakrális Építészeti Konferencia – Pálosok építészete tegnap és ma (750 éves a Pálos rend)

Szeptember 15. kedd 9.30 -17.00  – I N G Y E N E S E N látogatható

Helyszín: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Auditorium Maximum (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

10.00 Köszöntések: ARS Sacra – Dragonits Márta/ PÁLOS rend – P. Puskás Antalatya / MTA VEAB NEM – Nagy Dénes / MÉSZ – Krizsán András / BÉK – Csapó Balázs

10.30 P. Puskás Antal – a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke- Élet a régi falak között, a Rend életéről, munkásságáról

11.00 Krizsán András – MÉSZ elnöke – Tálod – A Pálos rend bölcsője

11.30 Legeza László – Óbudai Egyetem – Középkori pálos építészet a Kárpát-medencében

12.00 Horváth Zoltán György – BME; Romanika Kiadó igazgatója – Pálos emlékek Rómától Isztriáig – Pálosok nemzetközi jelene

12.30 Nagy Dénes – MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottság elnöke – Emlékezés Guzsik Tamásra és Török Józsefre – könyvbemutatók

13.00-14.00 Ebédidő, szendvics – lantmuzsika

14.00 Vukoszávlyev Zorán – BME, Építészettörténeti és Műemléki tanszék – A pécsi pálos templom helye a korabeli európai modern templomépítészetben

14.30 Katona Vilmos – Soproni Egyetem, Alkalmazott Művészeti Intézet – Liturgikus műhelyek és építészeti manifesztációik:Szerzetesi építészet napjainkban

15.00 Pető Zsuzsanna – Magyar Nemzeti Múzeum– Régészeti emlékek és feladatok

15.30 Sudár Annamária – kurátor – Pálosan szép az élet! – A pálos rendtörténeti vándorkiállítás margójára

18.00 Találkozás a Sziklatemplomban, a templom bemutatása

Regisztráció: https://www.ars-sacra.hu/jegy.php?prg=5057&prgpont=13202